Gerinc nyaki és ágyéki gerinc kezelése
A betegek kötelezettségei és jogai A gerinc anatómiája A gerinc spina csigolyákból vertebra épül fel; 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából, továbbá a kereszt sacrum - és farokcsontból coccygeumamik további csigolyák összecsontosodott egységei.
A gerinc anatómiájának, funkciójának megértését segítik a következő tények: A gerinc fejünket és a nagy terhet viselő felső testfelünket köti össze gyakorlatilag folyamatos terhelés alatt álló és ülő helyzetben is az alsó végtagjainkkal, miközben stabil csontos támasztékot ad a légző mozgásokhoz, illetve a hasizmoknak. Az emberré válás és a felegyenesedés során a gerincet terhelő tengelyirányú erő megsokszorozódott.
Erre az erőhatásra a gerinc a rugóelvnek megfelelően "S" alakú görbületet vett fel. A nyaki cervicalis és ágyéki lumbális szakaszon előreívelő lordózisa háti torakális vagy dorzális és kereszt-farokcsonti szakaszon hátraívelő kifózis gerincgörbületek vannak.
Hogyan is épülnek fel a porckorongok?
A gerinc egy speciális sok-izületi, sok-tengelyű mozgásrendszeri egység egy kúpszerű ágyéki gerinc kezelési módszerei, melyben előre, hátra és oldalirányú hajlások mellett a csigolyáknak önálló forgáspont körüli és lap szerinti mozgásai is vannak.
A csigolyák gerinc nyaki és ágyéki gerinc kezelése csatornát alkotva védelmet nyújtanak a bennük futó gerincvelőnek és idegképleteknek, illetve a csigolyákból összeálló idegcsatornák a kilépő ideggyököknek.
A csontos falak dimenzióinak köszönhetően, ha bármilyen térszűkítő tényező pl. Csontos szerkezet A nyaki gerincszakasz első két csigolyája formailag jelentősen különbözik a többi gerinccsigolyától. Az első csigolya atlas gyűrű formájú, melyben a gerinccsatornában futó gerincvelő mellett oldalt két kisebb csatornában fut a két csigolya vertebrális artéria, amelyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat, illetve a nagyagy egy részét ezen csatornák meszes szűkülete okozza az agy vérellátásának romlását, a típusos szédüléses panaszokat.
Mi okozhatja?
Az atlas fej felé a koponyaalappal képez tojásizületi összeköttetéseket, lefelé két alsó ízfelszínnel és egy nyúlvány ízesülésével dens pedig a második nyakcsigolyával axis. A második nyakcsigolyán már identifikálhatók a többi csigolyára jellemző alkotóelemek. A fő anatómiai eltérés az említett, felfelé álló dens nyúlvány.
Előrefelé már észlelhető a későbbi csigolyatest corpusa két alsó és felső kisizületek nyúlványai processus articularesaz oldalnyúlványok processus transversusami nyaki szakaszon csatornát alkotnak a vertebralis ereknek, és egy vályút az oldalra kilépő idegeknek. Azonosíthatóak a csigolya hátsó ívei, melyek találkozásánál hátrafelé indul a tövisnyúlvány processus spinosus.
Csontos szerkezet
Az axis a harmadik nyakcsigolyával már a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisizülettel. A háti csigolyákon minimális, de annál fontosabb formai változások vannak. Az oldalnyúlványokban már nem futnak a vertebrális erek, vaskosabbak, és előrefelé a bordáknak jelentős támasztékkal ízfelszínt képeznek.
A bordák még két kisebb ízfelszínnel csatlakoznak a csigolyatesthez. A háti csigolyák fejlődésében a második fontos lépés, hogy kifejlődik a testet hátrafelé, a csigolya többi részével összekötő, két biomechanikailag nagyon erős csontos híd, a pediculus.
Az ágyéki csigolyákon az oldalnyúlványokról eltűnnek a bordák, a test és a pediculusok jelentősen masszívabbá válnak, a kisizületi nyúlványok felveszik a típusos fokos dőlésű, felülről cserépszerűen egymást fedő anatómiai helyzetet.
Most már ki lehet jelenteni, hogy tinédzser kortól kezdenek kialakulni a gerinc degeneratív megbetegedései legfeljebb még nincs tünet, nem fáj. Vegyük górcső alá, hogy a hétköznapokban hol is figyelhetünk jobban oda a gerincoszlop egészségére. A gerincoszlopunk egy nagyon érdekes kis szerkezet. Bár nagyon erős és viszonylag mozgékony mégis főleg felnőtt korban számtalan panaszt és fájdalmat tud okozni. A gerinc részletes anatómiai felépítését fentebb találja, de talán annyi elmondható itt is róla, hogy összesen csigolya és 23 porckorong alkotja.
Két szomszédos csigolyát, azaz egy szegmentumot nézve, a felső csigolya két alsó íznyúlványa hátulról cserépszerűen fedi a szomszédos alsó csigolya felső két íznyúlványát, miközben az ízfelszínek a középtengely felé beforduló tendenciát mutatnak.
A keresztcsont szintén egy paroxizmális térdfájdalom és két kisizülettel kapcsolódik az utolsó, ötödik ágyéki csigolyához.
Fejlődéstanilag a keresztcsont öt csigolya összecsontosodott egysége.
7+1 tanács a fájdalmak és gerincbetegségek elkerülésére
Formailag a gerinccsatorna még megtartott, a szegmentalis idegek előre és hátra lyukakon lépnek ki, a csont szemből nézve a tengelyirányú erőket levezetve "V", vagy "ék" formát vesz fel, és két nagyobb ízfelszínnel beékelődik a medencegyűrűbe. A farokcsont, egy fejlődéstanilag csökevényes csont, szintén csigolyák összecsontosodott egysége. Itt már megszűnik a gerinccsatorna. A főbb szerepe, hogy a rajta tapadó izmokon és szalagokon keresztül stabilizálja gátat.
Mik a porckorongsérv gerincsérv legkomolyabb tünetei? Ágyéki szakaszon leggyakrabban ezeknél a porckorongoknál alakul ki sérv. Nyaki porckorongsérv A nyaki gerinc leginkább terhelt szakaszán, a CV, CVI porckorongon fordul elő leggyakrabban a kiboltosulás.
Izületek, szalagok, porckorongok és az izomzat A csontos szerkezetnél már említettük, hogy a csigolyák, döntő többségében a hátsó két kisizületen és a porckorongon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Érthető, hogy felegyenesedett állapotban, a gravitációs, tengely irányú erők, ezen kapcsolódási pontokat terhelik meg legjobban, így öregedéskor egyre gyakoribbá válnak a porckorongot és a kisizületeket érintő betegségek.
Az izületeket a két ízfelszín, a köztük elhelyezkedő izületi folyadék és az izületi tok alkotják. A porckorong egy speciális anatómiai egység. A porckorong két nagyobb része a középső kocsonyás mag nucleus pulposus - a puffer és az azt tokként körbevevő szálas, kötőszövetes gyűrű anulus fibrosus. A porckorong működését, és a rajta ható erők eloszlását és a porckorongsérvet legjobban bemutató modell: a vízzel telt luftballon.
Mit tegyünk egy általános munkahelyen?
Ahogy a ballont tengelyirányúan, felülről ököllel benyomjuk, a ballon magassága csökken, de oldalirányú átmérője jelentősen megnő.
A porckorong esetében a degeneráció folyamata során a porckorong vizet veszít, rugalmassága csökken, a tengelyirányú erőknek kevésbé tud ellenállni.
Ellenkező esetben akár tartós bénulás is kialakulhat. Széklet- vagy vizelettartási probléma A széklet- vagy vizelettartási probléma azt jelenti, hogy egyszerre nem képes kontrollálni széklet- és vizeletürítést. Durvábban fogalmazva: bepisil vagy bekakil. Ez legtöbbször gerincvelői érintettségre ad okoz, amelyet azonnal kezelni kell, leginkább sürgősségi osztályon. A minél gyorsabb kezelés elengedhetetlen, mivel a gerincvelői érintettség tartóssága esetén elkezdhetnek elsorvadni az érintett részen az idegeket, amelyek tartóssá tehetik a problémát.
A mindennapi terheléskor, álláskor, üléskor a rugalmas pufferhatás megszűnik, összenyomódik, és az oldalirányú térbe a gyökcsatorna, gerinccsatorna felé is terjedhet, nyomatásos kompresszió illetve szűkület sztenózis következtében kialakuló idegrendszeri tüneteket okozva.
Ha pihenő helyzetben, fekvéskor a porckorong visszanyeri magasságát, az oldalirányú kiterjedés csökken, akkor megszűnik a panasz dinamikus sztenózisha a kitüremkedés protrúzió megmarad, esetleg áttöri a hátsó hosszanti szalagot, akkor kiszakadt rupturált porckorongsérv discus hernia keletkezhet.
A csigolyák kapcsolódásának és így a teljes gerincoszlopnak stabilitását a szalagok és izmok biztosítják. A fontosabb szalagok ligamentumok közt a csigolyatesteket elölről és hátulról összekötő elülső és hátsó hosszanti szalag ligamentum longitudinale anterius et posteriusa tövisnyúlványokat összekötő közti és felső szalagrendszer ligamentum inter et supraspinale, ligamentum flavum - sárga szalag és az oldalsó transversalis szalagrendszer emelendő ki.
Porckorong kopás okai, kezelése, megelőzése, gyógyítása
Emellett a nyaki, háti és medenceövi régióban számos kiegészítő, stabilizáló szalagrendszer van. A gerincmozgásában résztvevő és stabilizáló izmok teljes nevezéktanát részletezni a funkcionális szerepükhöz mérten felesleges lenne. A funkció szempontjából a főbb izomrendszerek a felületes és mély hátizomzat, a tarkó és mellkas bemenet izomrendszere, a mellkas és rekeszizomzat, a medence és hasizmok.
Ezen izomrendszerek együttes, összehangolt működése a feltétele a gerinc fentebb említett stabilizáló és mozgató funkcióinak teljeségéért. Erek és idegek A csigolyák vérellátását főként a fő ütőérből aorta és főágaiból leágazó szegmentális érhálózat biztosítja.
A szegmentális artériák a csontokat főként a nutricionális artériákon keresztül látják el, az idegek ellátást a gyökcsatornákon keresztül belépő ereken keresztül végzik.
A belépő erek egy hosszanti elülső és két hátsó artériához kapcsolódnak, amik a gerincvelő vérellátását biztosítják. A szalagok és porcos kötőszövetek ellátása diffúzióval történik. A vénás visszaáramlásnál, kulcsfontosságú szereppel bírnak a gyökcsatornákban összeszedődő vénás fonatok plexusok.
Gerinc felépítése - restauranteelsoportal.es
Az ideggyökhöz köthető panaszok gerinc nyaki és ágyéki gerinc kezelése pl. Ennek hátterében az áll, hogy hasűri nyomásfokozódáskor csökken a vénás visszaáramlás, a gyökcsatorna plexusai panganak, megduzzadnak, tovább fokozva a szűkületet, így tüneteket okozva.
Az agytörzs a koponyaalap öreglyukán kilépve gerincvelőként folytatódik myelonegészen kb. A gerincvelőt lágy pia mater és kemény agyhártya dura mater - dura zsák veszi körül. Az agyhártyáknak a gerincvelő táplálásában és a fizikai illetve kémiai károsító hatásoktól való védelmezésében van fontos szerepe.
Gerinc Csigolyák és Porckorongok Rengenerálása | GerincFix
Az agyhártyák közötti térbe kering az agyvíz liquor. A durazsák a gyököket a gyökcsatorna kilépéséig kíséri. Szegmentumonként egy pár gyök jobb és bal oldali ágazik le a gerincvelőből, és lép ki oldalt a gyökcsatornákon.
A gyökökben általában kevert idegképletek; mozgató motorosérző szenzorosvegetatív beidegzések futnak. A nyaki szakasz gyökei érthetően a nyaki, tarkótáji régiót, a felső végtagokat, vállövet és a rekeszizmot idegzik be.
A háti szakasz gyökei a mellkasi régiót, a bordaközi légzőizmokat látják el. Az ágyéki gyökök a medence régiót és az alsóvégtagokat látják el - ezért párosul a derékfájás gyakran alsóvégtagi panaszokkal.
A kereszt és farokcsonti szegmentális gyökök az érző és mozgató beidegzés mellett nagyfokú vegetatív funkcióval is bírnak széklet, vizeletürítés, szexuális funkciók.
Főoldali menük.
