Nyaki gerinc tövisnyúlványa. Gerinc – Wikipédia


Az emberi gerincoszlop 24 egyedi csigolyából, keresztcsontból és a farkcsontból álló összetett struktúra. A gerinc fő funkciója a gerincvelő védelme, a törzs mozgékonyságának biztosítása, valamint a teherviselés áthelyezése a fejről és törzsről a medencére.

A flexibilis csigolyaközti porckorongok miatt a gerincoszlop egy hajlékony szerkezet, mely képes felfogni a rázkódást és vibrációt, mielőtt azok elérnék az agyat.

A gerinc terhelésének változása a felegyenesedés során A nyaki szakasz 7, relatíve kisebb, a háti szakasz 12, ennél nagyobb, az ágyéki gerinc 5, még nagyobb és szélesebb csigolyából áll. A gerinc alul az 5 csigolyából összecsontosodott keresztcsontban és a csökevényes farokcsontban végzödik. A gerincet szalagok, izmok támasztják és erösítik, segítségükkel úgy müködik, mint egy apró egységekböl összerakott rugalmas oszlop, amely kiegyensúlyozza a függöleges tartásból adódó igénybevételeket. A csigolyák felépítése lényegében hasonlít egymáshoz. A csigolyatestek biztosítják a gerinc stabilitását, míg a közöttük elhelyezkedö porckorongok a rugalmasságát.

A gerinc belső passzív stabilitását a porckorongok adják, valamint az ezeket körülvevő szalagos struktúrák, melyet kiegészít a gerinckörüli izomzat funkciója. A gerinc négy régióra osztható: nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti régiókra. A nyaki és ágyéki szakasznak a legjelentősebb a klinikai vonatkozása hisz a leginkább teherviselők, a legmozgékonyabb elemei a gerincnek, s ennél fogva a trauma és a degeneratív elváltozások is ezeken a területeken a leggyakoribbak.

A keresztcsonti és farkcsonti gerincszakasz kivételével a csigolyák egymással feszes ízületekkel kapcsolódnak, ebből eredendően az egyes csigolyák közti mozgásterjedelem kicsi, viszont a teljes gerinc mozgásterjedelme nyaki gerinc tövisnyúlványa. Ez a szerkezet — az izmokkal funkcionális egységet képezve — alkalmassá teszi a gerincet arra, nyaki gerinc tövisnyúlványa a test stabil tartóvázául szolgáljon, ugyanakkor mobilis is legyen elhajlás, saját hossztengelye körüli rotáció, rugalmasság.

A háti szakasz a mellkas integráns része s következésképpen a legmerevebb is. A keresztcsonti és farkcsonti csigolyák többnyire összecsontosodtak, a medenceöv alkotásában vesznek részt. A csigolyák Az első 24 csigolyát valódi vertebrae veareaz utolsó 9 — 11 nagymértékben módosult csigolyát álcsigolyáknak v.

Az atlas és az axis C1-C2 is nagyban eltér a valódi csigolyáktól, ezért külön említenénk. A csigolyatest fő biomechanikai funkciója az, hogy viselje a gerinc nyomóterhelését, mely a test súlyából és az izmok által kifejtett erőkből következik. Ennek megfelelően a csigolyatest dimenziói növekednek a nyaki régiótól a lumbális felé. A csigolyatest felépítése az erősen porózus trabekuláris csontgerendák és a meglehetősen szilárd kortikális külső héj részt foglalja magába.

A kortikális rész nagyon vékony csupán 0,5 mm. A trabekuláris állomány viseli fájdalom a gerinc ízületeiben kezelés függőleges nyomóterhelés legnagyobb részét, s a kortikális rész egy olyan erős struktúrát alkot, mely még inkább ellenáll a csavarásnak és a nyíró erőknek.

A valódi csigolyák közös tulajdonságai 1. Corpus vertebrae csigolyatest. Trabekularis csontállományból áll, melyet kívülről tömör, kortikalis réteg fed.

Arcus vertebrae csigolyaív. Csigolyatest hátsó, oldalsó részéről eredő ívek, melyek hátul egyesülnek. Eredésénél, a haránt— és ízületi nyúlványok előtt egy bevágást mutat alul és felül incisura vertebralis superior et inferior. Két csigolya közötti bevágások a csigolya közti lyukat foramen intervertebrale fogják közre. E lyukak mérete változik mozgás közben 3. Processus transversus harántnyúlvány.

A nyaki gerinc sérülései

A csigolyaív oldalsó részéről ered. Processus articularis superior et inferior. A csigolyaív hátsó — oldalsó részéről erednek felfelé és lefelé a páros ízületi nyúlványok. Processus spinosus tövisnyúlvány. A csigolyaív nyaki gerinc tövisnyúlványa részéről ered.

nyaki gerinc tövisnyúlványa

Formaen vertebrae csigolyalyuk. A csigolyatest és a csigolyaív fogják közre. A többi csigolyával a gerinccsatornát canalis vertebralis alkotják. A nyakcsigolyák sajátosságai 1. Kettő gyökérrel ered, közöttük lévő lyuk a foramen transversarium ez specifikus a nyakcsigolyákra.

A hetedik csigolya kivételével itt fut az arteria vertebralis, vénák és szimpatikus idegek. A harántnyúlványok két gumóra végződnek, a közöttük lévő vályúban lépnek elő a gerincvelői idegek. Gumóban végződik, erősen kiemelkedik, ezért jól kitapintható tájékozódási pont.

Tuberculum anterius et posterius. Az atlas fejgyám sajátosságai A C 1 nyakcsigolya 1. Massa lateralis. Az atlas oldalsó része, mely előrefelé az arcus anteriorban, hátrafelé pedig az arcus posteriorban folytatódik.

A harántnyúlványok szélesebbek, mint a többi nyakcsigolyánál, ezért az a.

Gerinces Magazin » A gerinc anatómiája

Itt helyezkedik el a fovea articularis superior. Ez a condylus occipitalis ízfelszíne, közös elliptoid ízfelszín részei. Arcus posterior.

Hátulsó ív 3. Arcus anterior. Fovea dentalis.

nyaki gerinc tövisnyúlványa

A dens axis ízfelszíne. Sulcus arteriae vertebralis. A fov. Az axis sajátosságai A C 2 nyakcsigolya 1. Dens axis fognyúlvány. A csigolyatest felfelé a fognyúlványba megy át.

Please wait while your request is being verified...

Elől az atlas fovea dentisével ízesül. Hátul az atlas arcus anteriorját áthidaló szalaghoz ligamentum transversum ízesül.

nyaki gerinc tövisnyúlványa

Facies articularis superior. Háztetőszerűen lejtő ízfelszínek a dens axis két oldalán. Az atlas fov. A felső két nyakcsigolya nem képez foramen intervertebralét,a 2.

Hátcsigolyák sajátosságai 1. Fovea costalis transversalis. A harántnyúlvány gumós végén, elől lévő ízfelszín, a bordatestek ízesülésére. A csigolyatest két oldalán, felül és alul a bordafejek ízesülésére 1, 11, 12 csigolya kivételével.

X A processus transversuson látható nyúlványok és ízesülések: 1. Processus mamillaris. A processus articularis superior hátsó felszínén lévő nyúlvány. Processus accessorius.

nyaki gerinc tövisnyúlványa

A harántnyúlvány maradványa. Processus costarius. X Keresztcsont os sacrum és farkcsont os coccygis A sacrum öt keresztcsonti csigolya összecsontosodásából keletkezett, elgörbült ék formájú, a gerincnek a medencéhez csatlakozó része. Hozzá alulról csatlakozik a farkcsont, mely négy — hat csökevényes csigolya. Közülük az első némileg hasonlít egy csigolyához, különálló is lehet. A többi csökevényes, kocka vagy téglatest alakú.

A keresztcsont elülső felszíne: 1. Basis ossis sacri. Nyaki gerinc tövisnyúlványa ízesül az ötödik ágyékcsigolyával. Facies auricularis. Itt ízesül a medencecsonttal.

nyaki gerinc tövisnyúlványa

Foramina sacralia pelvina. Két oldalon négy — négy. Linae transversae. Összecsontosodás helyét jelzik. A hátsó felszín: nyaki gerinc tövisnyúlványa. Crista sacralis mediana.

Nyaki sérv 1. rész - a legfontosabb okok röviden...

A proc. Crista sacralis medialis. Crista sacralis lateralis. Foramina sacralia dorsalia. Az előző kettő között. Hiatus canalis sacralis. A gerinccsatorna alsó bejárata. Cornu sacrale. Az előző két oldalán elhelyezkedő nyúlványok.